A NATO sem most nem részese az orosz-ukrán konfliktusnak, sem később nem lesz az, de segít Ukrajnának abban, hogy megvédje magát, amihez joga van – szögezte le Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben a szövetség külügyminiszteri találkozójának végén. Magyarország egyedüliként jelezte: nem fog részt venni a szükséges segítségnyújtás hatékonyabb koordinálásában.
Ellenfele Mark Rutte korábbi holland miniszterelnök lesz, akiről Szijjártó Péter azt mondta, Magyarország nem támogatja megválasztását.
Kétszáz évnyi semlegesség után Svédország csatlakozott a NATO-hoz. A svéd zászlót hétfőn délben vonták fel a katonai szövetség európai főhadiszállásán, Brüsszelben. Svédország a NATO 32. tagja.
A főtitkár gratulált ahhoz, hogy Grúzia uniós tagjelölt ország lett, de felhívta a figyelmet, hogy Tbiliszinek folytatnia kell a reformokat és támogatnia a demokratikus értékeket.
Orbán Viktor uniós ellenlábasa, Mark Rutte, vagy ahogy a magyar miniszterelnök nevezte, a „holland fickó” lehet a NATO új főtitkára. Kérdés, hogy mi következik ebből hazánkra nézve.
A NATO-főtitkárt arról biztosította a magyar miniszterelnök, hogy az Országgyűlés tavaszi ülésszakának kezdete után nem sokkal születhet végső döntés.
A magyar Országgyűlés várhatóan február végén fog újra ülésezni.
A miniszterelnök telefonon beszélt Jens Stoltenberggel, aki ugyancsak bizakodva várja, hogy a parlament pontot tegyen az ügy végére.
Jens Stoltenberg félreérthetetlenül jelezte a magyar kormányfőnek: ideje elvégezni a házi feladatot.
A katonai szövetség főtitkára szerint a nyári washingtoni csúcson már ott lehet Svédország is.
Jens Stoltenberg biztos abban, hogy Ukrajna csatlakozni fog a NATO-hoz.
Előzetes bejelentés nélkül Brüsszelbe érkezett szerdán reggel Volodimir Zelenszkij. Az ukrán elnök a NATO védelmi minisztereinek találkozójára időzítette látogatását, de találkozott a belga kormányfővel is, aki nagy értékű támogatásokat jelentett be.
A NATO főtitkára az ukrán fővárosban arról beszélt, hogy meg kell erősíteni az ukrán légvédelmet.
A főtitkár üdvözölte a NATO-szövetségesek jelentős hozzájárulását az ukrán védelemhez, különös tekintettel az első amerikai Abrams-harckocsikra, amelyek két napja érkeztek meg Ukrajnába, növelve az ukrán erők képességét az orosz erők visszaszorítására.
Stoltenberg szerint a tartós béke felé vezető legsimább út az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás.
Az előző napi feszültséghez képest sokkal békülékenyebb hangulata volt a sajtótájékoztatónak Jens Stoltenberg NATO-főtitkár és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között. A tagságról ugyan továbbra sincs szó, de Zelenszkij szerint ez érthető is, hiszen „senki nem akar világháborút”.
Erdoğan török elnök némiképp váratlanul bejelentette, hogy Törökország immár beengedné a svédeket a katonai szövetségbe, ráadásul a hírek szerint nem is akar késlekedni a hivatalos döntéssel a török parlament. Ez azt jelenti, hogy a magyar kormány is gyorsan kell hogy lépjen, ha tartani akarja az ígéretét, hogy nem mi leszünk az utolsók a ratifikálással. Ráadásul úgy tűnik, nincs is azonnal elővehető, kész tervünk a továbbiakra. A svéd, a török és az amerikai motivációkat elég jól látni a történetben, de hogy Magyarország számára a késleltetésnek mi értelme volt azon túl, hogy Erdoğannak tett egy szívességet Orbán Viktor, az egyelőre nagy kérdés.
A NATO főtitkára szerint a katonai támogatás Ukrajnának azonban elengedhetetlen, „amennyiben tárgyalásos, békés, illetve tartós rendezést szeretnénk”.
Jens Stoltenberg főtitkár és Stacy Cummings, a NATO Támogatási és Beszerzési Ügynökségének (NSPA) vezérigazgatója mintegy 220 000 darab 155 milliméteres tüzérségi lövedék vásárlására kötött szerződést 1,2 milliárd dollár értékben.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár az Európai Parlamet külügyi bizottságának vitáján vett részt, amelynek fő témája továbbra is Ukrajna, és a háború helyzete volt.
